Hazánkban magas az elkerülhető elhalálozás aránya  


A XVIII. Báthory Napok keretében, a Báthory István Alapítvány, a magyarországi Magyar Egészségügyi Társaság és a Romániai Magyar Pedagógusszövetség által szervezett orvos- és pedagógus-továbbképzőt is tartottak, amelyen részt vett többek között Molnár Géza miniszteri tanácsos és Mikola István, a magyar parlament egészségügyi bizottságának elnöke.


A szilágysomlyói Báthory Napoknál egy évvel fiatalabb, orvos- és pedagógus-továbbképző idén is szerves részét képezte a háromnapos programsorozatnak. A szombaton zajló orvos-továbbképző a romániai és magyarországi egészségügyi reform aktuális gondjait boncolgatta, de előadást tartott a csilizradványi Kiss László is, a szilágysomlyói református temető nagy halottja, Pethe Ferenc életművének pedagógiai és orvostörténeti vonatkozásairól.

Molnár Géza miniszteri tanácsos a romániai helyzetre vonatkozó előadásában kifejtette: messzemenően nem kielégítő a hazai helyzet, különösen, ha figyelembe vesszük azt, hogy 2010-ben az egy főre eső egészségügyi ráfordítás 1032 lej, tehát 300 dollár alatti összeg. A tanácsos a demográfiai viszonyokkal kapcsolatban elmondta: a természetes szaporulati trend negatív, leszámítva egy-két területet. −Az elkerülhető elhalálozás aránya magas, különösen egyes specifikus mortalitási mutatóknál, amelyek esetében azonnali közbelépésre van szükség az elkövetkező időszakban. Ami pedig a betegségspektrumot illeti, a krónikus patológiák felfele ívelő trendje 2010-re is jellemző −mondta a szakértő.

−Az egészségügyi rendszer változtatási folyamata kétségtelenül olyan kihívás, ami a pillanatnyi minisztériumi vezetőségre hárul, de mindenképpen folytatni kell, függetlenül attól, hogy ki kezdeményezte, különben az intézményrendszer fenntarthatósága kompromittálhatja a teljes egészségügyi ellátás megújulását és előrelépésének lehetőségét.

Cseke Attila egészségügyi miniszter fő célkitűzése az volt, hogy az egészségügyi intézményrendszer decentralizációja megtörténjen, amit egy fél év alatt sikerült is véghezvinni. Ez nem jelenti azt, hogy a 325 kórház átadásával megoldódott minden, hiszen számos esetben felmerül az, hogy az önkormányzatok nincsenek erre felkészülve. Ezért zajlik az önkormányzatok felkészítése mind szervezési szinten, mind pedig szakmai tanácsadással, illetve egy kisszámú szakértői személyzet átadásával −számolt be az elért eredményekről a miniszteri tanácsos.

Az elkövetkező időszak tervei közé tartozik a kórházi intézményi ellátás csökkentése, a kórházak hierarchizálási törvényének életbe léptetése, az új személyzeti normatíva bevezetése, egy újabb egészségállapot-felmérés lebonyolítása, de az új informatikai rendszert is létrehoznák 2012 végére. Bevezetnék az elektronikus receptfelírást, illetve az elektronikus kórlapot is. Emellett fontosnak tartják a bürokratikus rendszer csökkentését és az infrastruktúra fejlesztését. A tanácsos a szakképzéssel kapcsolatban elmondta: lecsökkentették a posztgraduális szakképzés idejét, mert úgy értékelték, hogy a hat plusz 3-4-5 év szakképzés kielégíti a bolognai rendszer igényeit.

Mikola István, a magyar parlament egészségügyi bizottságának elnöke előadásában a magyarországi egészségügyi megújulásokról beszélt. Elmondta: hazájában a GDP 3,4 százalékát fordítják az egészségügyre, ami fejenként 300-400 dollárt jelent, míg más EU-s tagálla­mok 6000 dollárnyi összeget költenek állampolgáraik egészségügyi ellátására. Kifejtette: a jelenlegi országvezetés két pólust különített el: a pénzügyi, gazdasági pólust, illetve a humán erőforrás pólusát. Szemléletváltásuk pedig abból ered, hogy a gazdasági és humán erőforrás szektor csupán együtt képes eredményeket elérni. Elmondta: fontosnak tartja az egészséghatás vizsgálatát kormányzati szinten, és az öngondoskodást is komolyan kell venni. −Mindig egyetlenegy problémával szembesülök: a fejlődő egészségügyi lehetőségek és a nemzetgazdaság közötti hatalmas szakadék problémájával −mondta. Mikola támogatja a népegészségügyi trendekre alapozott stratégiát. Úgy véli: térségenként meghatározott prioritásokra van szükség, és ennek függvényében kell szétosztani a forrásokat is. Ugyanakkor megjegyezte: a szükséglet meghatározása nagyon nehéz. −Az egészségügy válsága nemzetgazdasági válsággá érett. A megoldást a rendszer konszolidálásában látom. Az esélyegyenlőség prioritása mentén kell felzárkózni −hangsúlyozta.

[ új hozzászólás ] ( 168 megtekintés )   |  oldal tetejére  |   ( 3 / 1676 )

<Vissza | 1 | 2 | Következö> Utolsó>>

Artsolution webdesign