Az első Báthory napok


Fejér László:

Báthory-napok Szilágysomlyón
"Az Úr erőt ad az őmaga népének"

"Aki magáénak érzi a Báthory István Alapítványt, itt és most belül ünnepel" Fekete András, Szilágysomlyó alpolgármestere szerint, aki az 1993. Szeptember 11-12-i Báthory-napok védnökeként nyitotta meg a rendezvényt annak tudományos ülésszakán, melyen nagyszámú helybélin kívül Szilágy megye számos helységéből, valamint határon kívüli vendégek voltak jelen. A kétnapos rendezvénynek művelődéstörténeti jelentősséget kölcsönzött az ülésszak. Wolf Rudolf(Kolozsvár) a Báthory család történetét ismertette a XIV. századtól annak kihalásáig, különösen a somlyói ághoz tartozó Báthoryak évszázadot tartó felemelkedését, tündöklését majd hanyatlását; Horea Pop (Szilágysomlyó) a családi fészekhelyen folytatott régészeti ásatásokról számolt be; Barta Gábor (Debrecen) a lengyel király nemzetközi politikájáról tartott előadást; Spielmann Mihály (Marosvásárhely) a korszak művelődési életéről, azon belül a könyvkiadói tevékenységről értekezett, mely egyben az első román és ószláv nyelvű kiadványok megjelenésének is kedvezett; Gáll Mihály (Nyírbátor) a család révén két város több századot felölelő kapcsolatairól szólt; Sipos Gábor (Kolozsvár) előadásának témája a szervezett református egyház három évtizedét elevenítette fel; Balogh Ferenc a városközpontban levő romos állagú vármaradvány hasznosítási lehetőségeit taglalta.

Az alapítvány kuratóriumának tagjai mint szervezők is jól vizsgáztak. A tudományos értekezletet követően a Pallas Kft. Szilágysomlyó műemlékeiről készítette videofilmet tekinthette meg a közönség, vásárolhatott szilágysomlyói színes képeslapot (Szabó Levente felvételei), emléklapot, Barabás Dénes metszetét, könyveket. Kiemelkedő az Erdélyi Műemlékek című füzetsorozat az Erdélyi Múzeum Egyesület Műszaki Tudományos Szakosztálya Építő-Szerelő csoportjának gondozásában. A felelős szerkesztő Szabó Zsolttól meg lehetett vásárolni a sorozat első kiadványát: Szilágysomlyó - A Báthory vár címűt. Szerzője Kovács András, a kolozsvári Ecriture Sajtóház kft. Nyomdájában készült. (Ez alkalommal a vásárlók megszerezhették a besztercei evangélikus templomot, a kolozsvári Farkas utcai templomot és a dévai ferences kolostort ismertető kiadványait is az említett sorozatnak.)
A második nap megható eseménye volt a római katolikus templomban tartott ökumenikus istentisztelet, amelyen Tempfli József nagyváradi megyéspüspök és Tőkés László püspök szolgált és mondott beszédet. Tempfli József Báthory István életéből példa értékű jellegzetességeket elevenített fel: Erdély volt fejedelmének hitét és ebből fakadó emberszeretetét: az ünnepelt fejedelemnek azt a tulajdonságát, hogy képes volt átérezni a hatalom felelősségét s ebből fakadóan vállalta a nagy országgondokat, a gyengék védelmét, mely példa a születésnapi évfordulón ösztönözzön mindenkit arra, hogy ne süllyedjen vissza önzésébe. Tőkés László püspök ünnepi gondolatai közül a „jelképes jelenlét” hangsúlyozása a jelen levő lengyel vendégekhez szólt, akik szintén átérezhetik azt a régi gyakorlatot, miszerint „múltunktól is meg akarnak fosztani, hogy ne legyen jövőnk”. Tehát tudatunkba úgy kell visszakerülnie a múltnak hogy jövőnk is legyen. Az idő megviselte múltunkat a Szilágyságban is, mint a várat, ám újból megtalálhatjuk egymás mellett jövőnket a románokkal, hiszen Erdély tudott a békesség szigete lenni, ezt a felvilágosultságot hordozta magával a hithű katolikus fejedelem országa vallási megosztottsága ellenére.

In Memoriam Báthory István emléktábla avatására került sor a két püspök és magas külföldi vendégek jelenlétében. Az avató szertartáson megjelent Engelmayer Ákos, Magyarország varsói nagykövete feleségével; dr. Borsi Kálmán Béla, Magyarország bukaresti nagykövetsége képviseletében; Roman Wyborsky a Lengyel Köztársaság bukaresti nagykövetségének tanácsosa; Marek Karp, a lengyel külügyminisztérium keleti intézetének igazgatója; Bogumila Berdychowska, a lengyelországi művelődési minisztérium nemzetiségi főosztályának vezetője; dr. Kováts István, a varsói magyar követség tanácsosa; Bálint Pataki József kormányfőtanácsos az Illyés Alapítvány képviseletében is; lengyel, magyar írók, Nyírbátor és Szentendre polgármesterei, hazai parlamenti képviselők, a megyei RMDSZ és a zilahi RMDSZ választmányi tagjai, akik egyúttal a felavatott emléktáblánál a kegyelet koszorúit is elhelyezték. Az emléktábla-avatás ünnepi szónokai közül Vida Gyula beszédében Báthory István örökségét méltatta, a fejedelem kötődését szülővárosához, majd a következőket mondta: "Az emléktábla hirdesse a ma élőknek és az utódoknak, hogy a szülőföldhöz való ragaszkodás, anyanyelvünk, vallásunk és hagyományaink megőrzése a hit és hűség kérdése." Engelmayer Ákos, Magyarország varsói nagykövete beszédében utalt a magyar és lengyel krónikák tanítására, hogy a két népnek testvérként kell egymást szeretnie. Utalt az 1848-1849-es forradalom hősére, a lengyel Bem tábornokra, aki itt Somlyón vette át a főparancsnokságot, és nyújtotta ki kezét a román lakosság felé is. A Lengyel Köztársaság bukaresti nagykövetsége részéről Roman Wyborsky tanácsos beszélt: "Minden emléktábla arra szólít fel bennünket, hogy történelmi kategóriákban gondolkozzunk. A templomok falába épített emléktábla nem csak történelmi, hanem örök kategóriákban való gondolkodásra szólít fel bennünket. Azok a templomok és egyházak, melyeket alkotunk, az emberi bölcsesség letéteményesei. Azoknak a bölcsességeknek, melyekre évszázadok során tettünk szert - függetlenül attól, hogy milyen földrészen, régióban élünk -, a holtak és az élők tapasztalatait közösen szereztük meg. (…) Az üdvözülésre van remény, erről tanúskodik az a felirat, amelyet a Szolidaritás idejében Gdanskban örökített meg egy lengyel költő: „Az Úr erőt ad az őmaga népének". A külügyminiszteri látogatás előkészítése miatt az eseményen meg nem jelenhetett Rudas Ernő nagykövet, nevében a „színvonalas és önmagán túlmutató ünnepségen" dr. Borsi Kálmán Béla, a bukaresti Magyar Nagykövetség első tanácsosa arról beszélt, hogy a Szilágyság, a Partium ma helyét kereső peremvidék, Báthory „Szilágysomlyó fiaként egy nagy kelet-európai nemzet történelmének egyik legnagyobb királya, valóban összeurópai értékű államférfi, akit mind a lengyel, mind a magyar nép történelmi tudata büszkén vall magáénak. Báthory szilágysági, erdélyi magyarként vált egy másik európai nemzet, a lengyel meghatározó alakjává. Az idegen etnikum nem lehet akadálya a beilleszkedésnek, példája az összekötő kapcsolatok lehetőségét bizonyítja."

A szilágysomlyói ünnepség, a Báthory-napok rendezői nem öncélú magyarkodásnak szánták a megemlékezést, nem mások ellenében idézték, idézzük történelmünket, hanem tesszük ezt népeink, a térség népeinek javára.


Vissza az előző oldalra




Artsolution webdesign